A legjobb tévékészülékek összehasonlító tesztje és értékelése

A televízió valamennyi háztartás oszthatatlan részét képezi. Míg tíz évvel ezelőtt azok elsődlegesen a kikapcsolódás forrása gyanánt és információk tárházaként szolgáltak, manapság posztjukat bizonyos mértékig az internetes közlések foglalták el. Ennek ellenére, még továbbra is megtartották közkedveltségüket, a kevésbé igényesebb szórakoztatás és a hazai, illetve külföldi berkek híreinek megtekintésére szolgáló eszközként. Meg kell hogy említsük, nem egy család részére olyannyira fontosak, hogy a lakás majd mindegyik helyiségében található belőlük egy-egy.

Kiválasztásuknál kulcsszerepet töltenek be a kép kivetítéséhez használatos technológiák típusai. A másik jelentős jellemző a képernyőátmérő, amelyik egyben a készülék vételárának kiindulópontja gyanánt szolgál. Viszont kifizetődik, ha odafigyelünk a kép minőségét befolyásoló további aspektusokra is: kontraszt, reakcióidő, frissítési ráta, fényerő. Ugyanis csakis azok kölcsönös áthatása képes biztosítani, hogy valóban elégedettek legyünk. Továbbá vigyázni kell a villamos energiafogyasztásra, a hangszórók teljesítményére, valamint a sokféle kiegészítő funkcióra. A tévékészülék ugyanis manapság korántsem kizárólag néhány földfelszínileg sugárzott tévécsatorna műsorának nézésére, hanem gyakran az egész lakás multimédiás központja gyanánt szolgál.

Tény és való, hogy ma már nem találunk egyetlen olyan háztartást sem, amelyikben nem lenne tévékészülék, hacsak az egy gyermeknevelési vagy hasonló filozófia által befolyásolva nincs másképp. És épp ezért, a legkülönbözőbb modellek termékajánlata valóban széleskörű. Ebből adódólag, nagyobb súllyal bír a meggondolt kiválasztás szükségessége, hogy a felkínált tulajdonságokat és élettartamot illetően elégedettek lehessünk. Jóllehet, a paraméterek tömkelege nem éppen kevésnek mondható, aminek következtében könnyen elveszthetjük a talajt a lábunk alól. Ebben az esetben, olvass bele cikkünkbe: Hogyan válasszunk tévékészüléket.


A legjobb tévékészülékek a felhasználók értékelései és visszajelzései szerint

Sorrend Termék Képátló (inch) Megközelítőleges ár Aktuális ár
Top 1 43 129 990 Ft Mutasd az ajánlatokat
Top 2 55 429 990 Ft Mutasd az ajánlatokat
Top 3 55 191 990 Ft Mutasd az ajánlatokat
Top 4 75 419 990 Ft Mutasd az ajánlatokat
Top 5 55 320 490 Ft Mutasd az ajánlatokat
Top 6 43 150 490 Ft Mutasd az ajánlatokat
Top 7 43 159 990 Ft Mutasd az ajánlatokat
Top 8 65 25 990 Ft Mutasd az ajánlatokat
Top 9 50 150 000 Ft Mutasd az ajánlatokat
Top 10 32 85 000 Ft Mutasd az ajánlatokat

Hogyan válasszunk tévékészüléket

A televízió a háztartási készülékek közül általában az egyik legelterjedtebb. De hogyan válasszunk tévékészüléket? Ez egy avatatlan felhasználó esetében eléggé bonyolult kérdésnek tűnhet. A tévékészüléket támogató technológiák nagyméretű fejlődéséből adódóan, a vásárlók előtt egyfelől rengeteg új lehetőség tárul fel, másfelől pedig nagymértékben bonyolulttá teszi a bevásárlásról hozandó döntésüket. A televíziókészülék már rég nem szolgál csupán a sugárzott tévéadás vételéhez.

A legújabb készülékek pl. képesek csatlakozást kötni az internet hálózattal, vagy felajánlani a 3D ábrázolásban közvetített műsorok egyedülálló élvezetét, továbbá az Ultra HD nagyfelbontású műsor íves képernyőn való nézését. Alábbi cikkünk a jelenleg használatos tévékészülékekre jellemző konkrét jellemzőket helyezi górcső alá, és a bevásárlásról hozandó döntés meghozásához tanácsadás gyanánt is szolgál. A boncolgatott jellemzők közüli helyes választással elérhető egy ideális kombináció, ami pontosan az általunk felvetett követelmények szerinti lesz – ennek köszönhetően, kiválasztható épp a számunkra legmegfelelőbb tévékészülék.

  • Az ári lehetőségek szerint tisztázni kell, milyen árkategóriában engedhetünk meg magunknak tévékészüléket.
  • A kedvezmények alapján, valamint a hely méretei szerint, ahová a tévékészüléket szeretnénk elhelyezni, meg kell választani a megfelelő képernyőátmérőt.
  • Nem ajánlatos HD ready képfelbontástól rosszabb minőségű tévékészüléket vásárolni (részletesebben lásd a Képfelbontás fejezetben).
  • A különböző berendezések összeférhetőségből (USB, HDMI, wi-fi stb. kölcsönös csatlakoztathatóság) adódó esetleges problémák megelőzésének céljából, meg kell győződni, milyen bemenetek vannak a kiválasztott tévékészüléken, és hogy milyen technológiák kerültek abban kihasználásra.
  • Meg kell próbálni az interneten átböngészni a kiválasztott modellhez felhasználók által küldött visszajelzéseket, vagy elolvasni az Arecenze.cz honlapon az általunk leközölt visszajelzéseket – többször azokban rendkívül hasznos információkat ajánlanak fel.

Képkivetítés technológiája

Jelenleg négyfajta tévékészülék közül lehet választani, amelyek különböző területen belüli teljesítményük szerint eltérők. Általánosan mondva, nem állítható, hogy valamelyik technológia a legmegfelelőbb, mivel azok közül mindegyiknek vannak erősebb, illetve gyengébb oldalai. Az alábbi fejezetet az egyes technológiák leírásának szenteltük, megemlítve azok előnyeit és hátrányait. Az alább elemzésnek alávetett részletezések alapján jó lesz leszögezni a prioritásokat, és azok szerint kiválasztani az ideális variánst.

Plazmaképernyős tévékészülékek

A plazmaképernyős tévékészülék nem a háttérvilágításos képernyő elvén működik, ugyanis a panelek közvetlenül kisugározzák az egyes képpontok fényét, ami a tévékészülék rendkívül gyors reakcióidejét, kitűnő látószögeket, valamint a sötétebb színárnyalatok nagyszerű képkivetítését vonja maga után. Másoldalról, ez a panelek rövidebb élettartamával, vagyis az úgynevezett képkiégéssel jár – ez egy olyan hatás, amikor a képernyőn egy kép hosszabb ideig volt ábrázolva, és annak eltűnését követően ott marad még a következő képben is egy pillanatig. Valamikor a plazmaképernyős tévékészülékek társítva voltak a magasabb energiafogyasztással, de az ezt a technológiát kihasználó mai modern termékek már ugyanannyi energiát fogyasztanak, mint az LCD technológiások.

Előnyök Hátrányok
Gyors reakcióidő Rövidebb élettartam
Kitűnő látószögek Képkiégés
Sötétebb színárnyalatok nagyszerű képkivetítése Korábbi modelleknél magasabb energiafogyasztás

LCD képernyős tévékészülékek

A plazmaképernyős tévékészülékekkel összehasonlítva, a legnagyobb különbség az LCD (angolul: Liquid Crystal Display) képernyő háttérvilágításában van. A tévékészülék a háttérvilágításhoz fényt kisugárzó csöveket használ, amelyek a képernyőt kivilágítják. Az LCD technológiás tévékészülékek manapság a legnagyobb számban vannak használva, mivel egyenletesebb háttérvilágítást nyújtanak, olcsóbbak, és nem fenyeget a képkiégés veszélye. Hátrányaiknak mondható a lassabb reakcióidő, a sötétebb színárnyalatok rosszabb képkivetítése, vagy a némileg rosszabb látószögek.

Előnyök Hátrányok
Egyenletes háttérvilágítás Lassú reakcióidő
Alacsony ár Fekete szín rosszabb képkivetítése
Rosszabb látószögek

LED képernyős tévékészülékek

Tulajdonképpen az LCD (angolul: Light-Emitting Diode) tévékészülék változata, de – az eltérő technológiából adódólag – a plazmaképernyős tévékészülékekkel összehasonlítható minőségű háttérvilágítást nyújt. A jobb háttérvilágítás alacsonyabb fogyasztást, a színárnyalatok jobb képkivetítését, intenzívebb fényerőt, és nagyon hosszú idejű élettartamot is jelent. Viszont hátrányként maradnak a rosszabb látószögek és a magas ár.

Előnyök Hátrányok
Alacsony fogyasztás Rosszabb látószögek
Színárnyalatok jobb képkivetítése Magasabb ár
Hosszú idejű élettartam

OLED képernyős tévékészülékek

A tévékészülékek további típusa az OLED (Organic Light-Emitting Diode) technológiások, amelyek a plazmaképernyős tévékészülékhez hasonlóan nem használnak háttérvilágítást, úgyhogy a fekete szín valósághű képkivetítését nyújtják, és villámgyors reakcióidővel rendelkeznek. Az OLED tévékészülékek az itt említettek közül a legfiatalabbak, és a leghaladóbb gyártási technológiáknak köszönhetően gyártóik képesek elképesztően lapos paneleket kialakítani, ami a tévékészülék könnyebb mozgathatóságát illetően előnyt jelenthet. További előny az alacsony energiafogyasztás és a kitűnő látószögek. Alapjában véve elmondható, hogy az OLED magasabb színvonalra emelte a LED technológiát, ezzel ellensúlyozva gyengébb oldalait. Természetesen hátránynak könyvelhető el a minőségből adódó magasabb ár, ezen kívül gyakran a korábbi évjáratú OLED tévékészülékek szemére hányják a viszonylag rövidebb élettartamot. Hogyha valakinek az ár nem éppen irányadó, egy jó minőségű OLED tévékészülék mindenképp a legjobb választás.

Előnyök Hátrányok
Fekete szín jó képkivetítése Rosszabb látószögek
Gyors reakcióidő Magasabb ár
Alacsony fogyasztás
Vékony panelek, könnyen mozgathatók

QLED képernyős tévékészülékek

Legutóbbi időben egyre jobban felzárkózik a mezőnybe az OLED technológiás képkivetítés, amelyet QLED rövidítés alatt mutattak be. A különbség nemcsak abban a kis farokban van az elő betűnél. A QLED a Samsung vállalat szakterülete. Az OLED esetén nem található háttérvilágítás, mivel a fényt az egyes pontok sugározzák ki, ami aláírja magát a magasabb energiafogyasztásban – attól függően, mennyi pont fénylik és milyen intenzitással. Ezzel ellentétben a QLED a klasszikus LCD háttérvilágításból indul k, és i a gyártó egyben azt állítja, hogy a képkivetítés minősége eléri az OLED tévékészülék szintjét.

A megkívánt minőség elérésének céljából, a QLED technológia a Quantum Dot (kvantum-pontok) típusú LCD képernyőből indul ki. A tévékészülékek legújabb generációja alumíniumot használ, aminek köszönhetően élesebb szögekből figyelve nagymértékben javult a visszaadott színhűség, továbbá intenzívebbé vált a fényerő is, és egy újkeletű, fényvisszaverődést csökkentő felületkezelést alkalmaztak. A QLED képkivetítés magasabb kontrasztot ad, viszont sántikál a fekete szín képkivetítésében, és egyben a tévékészülék energiaigénye kisebb lett.

A QLED rövidítést tehát értelmezhetjük, mint a Quantum Dot és a LED technológiák kombinációját, amely mindkettőből kihasználja a pozitív aspektusokat. Az OLED és a QLED képkivetítés összehasonlítását meg lehet figyelni az alább következő videóban.

Érdekes, hogy 2018 nyarának végén a Samsung vállalat már kirukkolt az első 8K minőségű képfelbontással működő QLED technologiás tévékészülékkel.

Képernyőátmérő

A képernyőátmérő a tévékészülék képernyőjének bal alsó és jobb felső sarka közötti távolságot jelenti. Ez a jellemző leggyakrabban hüvelykekben van megadva (1 hüvelyk = 2,54 cm). Mint ahogy azt a szöveg elején említettük, a képernyőátmérőt a lakás térelrendezése, illetve a készülék elhelyezése, valamint a kedvezmények szerint szükséges megválasztani. A problematika alapfokú megérthetőségének elősegítéséhez és az abban való tájékozódás megkönnyítéséhez alább összeállítottunk egy táblázatot, amiben a tévénéző tévékészüléktől való távolságának függvényében fel vannak tüntetve a megfelelő képernyőátmérők:

Tévénéző tévékészüléktől való távolsága

(méter)

Megfelelő képernyőátmérő

(hüvelyk)

Max. 1,8 m 17″ – 27″
1,9 m – 2,5 m 27″ – 40″
2,6 m – 3,6 m 40″ – 47″
3,7 m – 4,2 m 47″ – 56″
4,3 m-nél távolabb 56″ és annál nagyobb

A távolság aszerint van kiszámítva, hogy a tévénéző – a helyiség méreteit figyelembe véve – probléma nélkül képes lehessen figyelemmel kísérni a teljes képet. A megfelelő képernyőátmérő megválasztására bizonyos mértékben befolyással van a képfelbontás is, az alacsony képfelbontású nagy képernyőátmérők eléggé kellemetlenül eltorzíthatják a képet (lásd a Képfelbontás fejezetben). A jelenlegi tévékészülékek átlagának mondható a 80 – 100 cm (30 – 40 hüvelyk) közötti képernyőátmérő. Viszont nagymértékben függ a megszokásainkon és kedvezményeinken, ezért semmi különös nem található abban, ha az említett átlagtól valaki eltér.

Képfelbontás

A képfelbontás a tévékészülék képernyőjén megjelentetett képpontok (px) maximális lehetséges mennyiségét fejezi ki. Magasabb képfelbontás a képernyőn több információt jelenít meg (nagyobb kivetítő felület), de ennek rovására a megjelenített információ kisebb méretű. Jelenleg a tévékészülék-piacon alapjában véve csak háromféle képfelbontással találkozunk.

Ready HD

(1366×768 px)

Egyszerű sugárzott televíziós jel vételéhez alkalmas
Full HD

(1920×1080 px)

Lehetővé teszi a magas képfelbontású közvetítés nézését (megfelel játékok játszásához és DVD nézéshez)
Ultra HD (4k)

(3480×2160 px)

Megfelel különböző magas képfelbontású képek nézéséhez (Blu-ray, új játékok)

HD Ready (leggyakrabban 1366×768 px)

Még mindig aránylag gyakran használt képfelbontás. A képpontok száma ebben az esetben leggyakrabban 1366×768 arányban van. Már egy aránylag elavult képkivetítési variánsról van szó, ami korántsem nyújt olyan jó minőségű képet, mint a magasabb képfelbontásokkal működő legújabb tévékészülékek. Elegendő a televíziós jel alapfokú vételéhez, de amennyiben a tévékészüléket más célra is akarjuk használni (játékkonzolok csatlakoztatása, DVD nézése), mindenképp kifizetődik a befektetés egy magasabb képfelbontású tévékészülékbe.

Full HD (1920×1080 px)

Az elmúlt időszakban a Full HD képfelbontás egy forradalmi technológiának számított, manapság már egy szokásos standartról beszélhetünk. A Full HD képfelbontás 1920×1080 képpontos arányt nyújt, ami lehetővé teszi a műsor HD minőségben történő nézését. Ezzel tehát a részletek aránylag már élesebben kirajzolódnak, és ár / teljesítmény arány szempontjából előnyös variánsról van szó. Ezért a Full HD a legnagyobb mértékben használt képfelbontás, annak ellenére, hogy a piacon már egyes gyártók megjelentettek ennél sokkal magasabb képfelbontású készülékeket is. Amennyiben a tévékészüléket a televíziós műsor vételén kívül más célra is akarjuk használni, a megfelelő képfelbontás megválasztását éppen a Full HD kategórián belül lenne jó kezdeni. Kisebb sűrűségű képpontos felbontásban modern képernyőkön már filmnézés vagy játékok játszása nem egyenértékű, ezért a Full HD a minimális standard, amelyet a tévékészülék vásárlásakor mindenképp figyelembe kell venni.

Ultra HD (4k képfelbontás 3840×2160 px)

Gyakran 4K megjelölés alatt említik. Az Ultra HD 3840×2160 képpontos képfelbontást nyújt, amivel megelőzi az előzőekben említett technológiákat. Rendkívül éles képet nyújt, és élvezetesebbé teszi a tévénézést. Amennyiben a tévékészüléket kizárólag a televíziós műsor vételére akarjuk használni, egy 4K képfelbontású készülékbe nincs értelme befektetni. A tévécsatornák túlnyomó többsége ugyanis nem sugároz ilyen magas képfelbontásban, úgyhogy a funkció kihasználatlan maradna. Ilyen magas képfelbontás viszont jól jön, hogyha a tévékészüléket multimediális célokra is szeretnénk használni (Blu-ray nézése, játékok játszása stb.). Az Ultra HD legújabb fejlesztése a képfelbontás újabb, úgynevezett 8K dimenzióját hordozza magában, ami 7680×4320 képpontos képfelbontást képes nyújtani. Ilyen mértékű képfelbontással rendelkező, csúcsminőségű tévékészülékek már szokásosan kaphatók, persze azok árai a magasabb kategóriába esnek. Egy külön fejezet a 16K képfelbontás, amelyikkel az üzletekben szokásosan kapható tévékészülékeknél nagy valószínűséggel egy ideig még nem találkozunk.

Kontraszt

A kontraszt a tévékészülék képernyőjére kivetített színárnyalatok élénkségét méri. A szokásos nappali – tehát amikor a nap besüt – feltételek melletti otthoni tévénézésnél elég fontos szerepet játszik. A kontraszt a fekete és a fehér szín arányos fényerősségét adja meg lux egységekben. A végleges formátum tehát lehet pl. 1000:1. Minél magasabb kontrasztú lesz a tévékészülék, annál élénkebb és igazsághűbb lesz a színárnyalatok képkivetítése. A szokásos kontraszt-értékek 1500:1 körül mozognak.

Viszont rendkívül fontos megkülönböztetni a klasszikus sztatikus kontrasztot a dinamikus kontraszttól, amely eltérő mértéket használ, és abból adódólag többszörösen magasabb értékeket ér el. A dinamikus kontraszt a képernyő két része – amikoris az egyik teljesen fehér, a másik pedig teljesen fekete – közti kontrasztkülönbségét adja meg. A sztatikus szintén a képernyő kontrasztkülönbségét méri, de a képernyőn elképzelt fekete-fehér négyzetrácsok közti különbség alapján. Ezért sokkal irányadóbb a sztatikus, ami a kép nézésére sokkal nagyobb befolyással van. Ez a tény abból ered, hogy egy filmbeli jelenetnél a képernyő semmi esetben nem lesz elfelezve, amivel a dinamikus kontraszt tulajdonképpen számol.

A tévékészülékek gyártói, amolyan „marketing-csel“ gyanánt, gyakran épp a dinamikus kontrasztot szokták feltüntetni, és egy szokásos felhasználó számára eléggé nehéz különbséget tenni a két elmélet között. A dinamikus kontraszt 10000:1, vagy annál magasabb értékek körül mozog.

Befejezésképp jó lesz megemlíteni, hogy a megfelelő kontraszt megválasztásakor a legjobb variáns vagy személyesen kipróbálni a tévékészüléket, vagy pedig megkeresni az interneten valamilyen felvételt. Mint arra már többen bizonyára rájöttek, a gyártók sokszor teljesen jelentéktelen adatokat adhatnak meg.

Reakcióidő

A reakcióidő azt fejezi ki, mekkora sebességgel képes a tévékészülék az egyik színt felváltani a másikra. Itt a vásárló szintén egyenetlenségeket és semmis mértékeket fedezhet fel, ugyanis a különböző gyártók, amolyan „marketing-csel“ gyanánt, a reakcióidő mértékét eltérő variánsokban adják meg. A szürke szín esetén a korszerű tévékészülékek elérhetik az 5 ms reakcióidő alatti értékeket is, a fehér szín esetén pedig a reakcióidő standard időtartama 10 ms értéknél hosszabb lehet.

A gyártók tehát többnyire logikusan a számukra leginkább „behízelgő“ reakcióidőt adják meg, vagyis a szürke színhez tartozó értéket. A maximális határérték szokásosan (igényes játékok játszásához nem) használt tévékészülékeknél kb. 10 ms körüli. A rövid reakcióidővel rendelkező tévékészülékeken a gyors filmek nézése vagy igényes játékok játszása elég nagy problémát jelenthet.

Frissítési ráta

A frissítési ráta a tévékészülék azon képességét fejezi ki, mennyi képet tud megjeleníteni egy másodperc alatt, és Hz (hertz) egységekben van megadva. Sajnos, a frissítési ráta értéke is jelentős mértékben ködösítve van a különböző „marketing-cseleknek“ köszönhetően, és ismét érvényes, hogy különböző gyártók eltérő módon értelmezik a frissítési rátát. A frissítési ráta standard mérésű értéke általában 60 Hz és 240 Hz között mozog. A gyártók viszont különböző megmásításokkal aránylag lehetetlenné teszik a vevő helyes tájékozódását. Így hát előfordulhat pl. 800 Hz MCI, 900 Hz CMR és ehhez hasonló ráta, amikoris éppen azok a frekvencia számértéke után odabiggyesztett betűk mutatják, mi is volt a különbség a ráta kiszámításánál.

Tehát kiemelten jó lesz utánanézni a valós ráta értékeinek az interneten, vagy esetleg azt kikeresni a konkrét tévékészülékhez járó kézikönyvben, amely szintén megtalálható az interneten. Hogyha sikerrel jár a valódi adat kinyomozása, akkor fáradtságunkat siker koronázta, és 100 Hz értéken felüli rátát fogunk választani, ami garantálja az igényesebb játékok és a gyors filmjelenetek által megkívánt zavartalan képkivetítést.

Fényerő

A tévékészülék által kivetített fehér szín melletti fényerősségét fejezi ki. Kandella (cd) fényerősségi egységekben van kifejezve. Általánosan mondva az a vélemény uralkodik a közvéleményben, hogy a nagyobb fényerő jobb minőségű képpel jár, de ezt az előfeltételt egyes szakemberek megkérdőjelezik. A fényerő ugyanis elsősorban jó fényviszonyoknál (pl. erős nappali fény) mondható fontosnak, de a sötét éjjeli feltételek mellett a nagyobb fényerősség kárunkra lehet. Ezért ajánlatos a választásnál 500 cd/m2 értéket kimutató tévékészülék mellett dönteni.

Fogyasztás

Az energiafogyasztás nagymértékben befolyással lehet a tévékészülék üzemelésével kapcsolatos további befektetésre. Hogyha egy nagyképernyős, számtalan igényes funkcióval ellátott tévékészüléket vásárolunk, logikusan számolnunk kell a nagyobb fogyasztással, mint amilyent megszoktunk az előző generációs tévékészülékeknél. Ha viszont a tévékészülék kiválasztásához körültekintően állunk hozzá, felhajthatunk olyat is, amelyik energiatakarékos lesz, ha törik-ha szakad, és ezzel megkímél bennünket a villanyszámla kifizetésekor ránk váró kellemetlen meglepetéstől.

A gyártók, termékeik jellemzőinek felsorolásában, a „fogyasztás“ kifejezés alatt gyakran a modell Wattokban (W) megadott teljesítményét tüntetik fel. A teljesítmény mennyisége átvitt értelemben az egy óra alatt felemésztett energiamennyiségnek felel meg, amihez már Wattóra (Wh) egység használatos. A tévékészülék fogyasztása leggyakrabban egy évre viszonyított kilowattóra (kWh/év) egységekben van megadva. Természetesen ez a használat gyakoriságától, a fényerő szintjétől és hasonló jellemzőktől függő.

A szokásos modelleknél az éves fogyasztásnak 100 kWh körül kellene mozognia. Az igényesebb modellek felemészthetnek akár 200 kWh/év mennyiségű energiát is, de ez már aránylag határérték, amelyet a tévékészülék kiválasztásánál nem kellene túllépni. A tévékészülék fogyasztását mutathatja annak energetikai besorolása is, ami az Európai Unió szabványainak értelmében ítéli meg, hogy a fogyasztó, fogyasztásának mértékére nézve, hatékony-e.

Energetikai címke

Úgy a fogyasztás, úgy az energetikai besorolás értéke megtalálható a felhasználói kézikönyvben, vagy a tévékészülék fogyasztásának áldozott címkéjén feltüntetve. A tévékészülékek energetikai címkével való megjelölése az EU Tanácsa által kibocsátott 1062/2010 sz. rendelet értelmében történik, és kötelező.

Amennyiben már valaki találkozott az energetikai címkével, pl. valamilyen más fogyasztó kiválasztásakor, valószínűleg nem fog problémát jelenteni annak megértése. Azok számára, akik az energetikai címkék tartalmával nincsenek megismerkedve, összeállítottunk egy tételeket leíró áttekintést.

a) Energetikai besorolás – Az energiafogyasztás mértékét fejezi ki, a legtakarékosabb az „A++“ besorolás, továbbá találkozhatunk „A+“ – „A“ – „B“ – „C“ – „D“ – „E“ ábécé betűjelzéses besorolással, a legtakarékosabbtól a legkevésbé takarékosig. A háztartásokban leggyakrabban „A“ és „A+“ energetikai besorolású tévékészülékek találhatók.

b) Energiafogyasztás – (teljesítmény) – Wattokban (W) van megadva, a bekapcsolt tévékészülék egy óra alatti Wattóra (Wh) egységekben mért szokásos fogyasztásához van viszonyítva.

c) Évi energiafogyasztás – Az egy év alatt felemésztett energia mennyiségét fejezi ki kWh egységekben. Egy kWh díjszabása lakóhelyünk és az energia szolgáltatója szerint változó. Egy egyszerű számítással tehát aránylag egyszerűen képet lehet alkotni a valós fogyasztásról.

d) Centiméterekben és hüvelykekben megadott képernyőátmérő – Az átló hosszát adja meg. Amennyiben valakinek ez a fogalom nem teljesen világos, részletesebben a Képernyőátmérő fejezetben olvashat róla.

e) Kapcsoló szimbóluma – Ezzel a szimbólummal azok a tévékészülékek vannak megjelölve, amelyeknek van egy kapcsolója, amelynek energiafogyasztása nem lépi túl a 0,01 W értéket.

Látószögek

A látószög azt a maximális szöget fejezi ki, amelyik alatt a tévékészülék még a kivetített információk minőségének romlása nélkül nézhető. Természetesen a nagyobb látószög a nézőnek magasabb komfortot jelent, és nem kell neki közvetlenül a tévékészülék előtt ülnie, hanem azt figyelemmel kísérheti a lakószobája sarkából is. Szokásos célokra elegendő körülbelül 170° – 180° közötti látószög alatt nézhető tévékészülék.

3D technológia

A háromdimenziós technológia lehetővé teszi a nézőnek a nézett kép térbeli érzékelését, ami lehetővé teszi a tartalom valósághű élményt adó figyelemmel kísérését. A 3D tévékészülékek manapság egy új irányzatot jelentenek, és már korántsem afféle csillagászati összegekért vásárolt tévékészülékek privilégiumáról van szó. Viszont rendkívül fontos szem előtt tartani, hogy a televíziós jel 3D vétele meglehetősen korlátozott, és hogy ezáltal ezt a technológiát csakis kizárólag saját multimediális összeállítások kivetítése céljából használhatjuk. A jelenlegi 3D technológia az esetek túlnyomó részében egy speciális 3D szemüveg viselését követeli meg, ami nélkül a háromdimenziós kép egyáltalán nem nézhető, ezért érdemes meggyőződni, hogy ez a szemüveg részét képezi-e az általunk megvásárolt tévékészülék csomagolásnak, vagy pedig, hogy az külön megvásárolható-e.

Tuner

A tuneren függenek a televíziós közvetítések típusai, amelyeket a tévékészülék képes venni. A szokásos földfelszíni közvetítés jelenlegi standardja a DVB-T. A korábban használt analóg közvetítéssel szemben, lényegesen nagyobb stabilitású átvitelt nyújt, amire nincsenek túlságosan nagy befolyással a további feltételek (időjárás, jel külső hatások általi zavarása).

Amennyiben újonnan beszerzett tévékészülékünk támogatni fogja a DVB-T standardot, tulajdonképpen a set-top box beépített helyettesítéséről van szó, amelyet már valószínűleg megszoktunk az előző tévékészüléknél. A kábelen keresztül szolgáltatott tévéadás vételéhez viszont egy DVB-C tuner, a műholdas vételhez pedig DVB-S tuner lesz szükséges. Mégha jelenleg pl. nincs is hozzáférésünk a kábeles vagy műholdas közvetítéshez, mindenképp kifizetődik egy olyan tévékészüléket vásárolni, amelyik rendelkezik ilyen tunerekkel, mivel az elkövetkezőkben az eltérő jellegű jel vételéhez megkövetelt külön készülékek vásárlását illetően leveszik a gondot a vállunkról. Viszont, ha megállapítást nyert, hogy tévékészülékünkben nincs beépítve a korszerű tunerek valamelyike, nem kell azt azonnal kidobni. Elég, ha megvesszük a kiegészítő készüléket (pl. műholdas vevő, vagy esetleg egy műholdas szett).

DVB-T Szokásos földfelszíni közvetítés vételére alkalmas
DVB-S Műholdas közvetítés vételére alkalmas
DVB-C Közvetítés kábelen keresztüli vételére alkalmas

Bemenetek

A tévékészülék bemenetei lehetővé teszik a különböző további multimédiás berendezések csatlakoztatását, és így nagymértékben kibővítik a szokásos tévékészülék kihasználhatóságát. Feltétlen alapkomponens, amellyel rendelkeznie kéne még egy öregebb tévékészüléknek is, a SCART bemenet. Továbbim standard, amelyhez a tévékészülék kiválasztásakor ragaszkodnunk kéne, a HDMI bemenet, ami lehetővé teszi további berendezések csatlakoztatását, legyen az akár bármilyen játékkonzol, vagy laptop.

A csatlakozás régebbi típusa a VGA, amelyen keresztül ugyan lehetséges további berendezések csatlakoztatása, de nem nyújt olyan jó minőségű átvitelt, mint a HDMI. Elég gyakran találkozhatunk a tévékészüléknél USB konnektorral is, ami lehetővé teszi rácsatlakoztatni a tévékészülékre pl. a telefont, vagy egy klasszikus pendrájvot. Némely tévékészülék támogatja a memóriakártya olvasását is. Az internethez való csatlakozás létrehozásához a korszerű tévékészülékekbe be van szerelve egy LAN konnektor, vagy pedig a vezetéknélküli hálózatra – wifi (WLAN) – való csatlakozást lehetővé tevő router is.

Főként a kisebb képernyőátmérőjű tévékészülék esetén, amelyekben nem maradt hely jó minőségű hangszórók beépítésére, fontos lehet az úgynevezett „jack“ konnektor, ami lehetővé teszi külső hangszórók csatlakoztatását.

Hajlított TV

A hajlított tévékészülék lehetővé teszi a kép valósághűbb élvezetét, mivel ennek a speciális technológiának köszönhetően a képernyő minden pontja a néző szemétől ugyanolyan távolságban van. Ennek köszönhetően, a tévékészülék a nézőit szószerint körülveszi a közvetített tartalommal.

A hajlított tévékészülék hátrányának mondható, hogy azt közvetlenül elölről szükséges nézni, mivel a hajlított oldalak értelemszerűen nem teszik lehetővé a szoba sarkaiból történő tévénézést. Könnyen megtörténhet, hogy ha a tévékészüléket a család a díványról fogja nézni, a szélén ülők számára meglehetősen megnehezedett lesz a műsor figyelemmel kísérése. Ugyanúgy, mint a 3D technológia esetén, a hajlított tévékészüléknél szintén érvényes: ez nem csupán a méregdrága készülékek kizárólagos kiváltsága.

Smart TV

A hajlított tévékészülékhez és a 3D technológiához hasonlóan, a Smart tévékészülék szintén a legutóbbi idők jelensége. Ebben az esetben a tévékészülék szokásos funkcióinak internetre való csatlakozás lehetőségével történő kibővítéséről van szó, ami által az ilyen típusú berendezés felhasználói számára számtalan új lehetőség tárul fel. A Smart tévékészülékbe saját operációs rendszer van telepítve, és különböző alkalmazásokon keresztül lehetővé válik pl. az e-mailek olvasása, a Youtube csatorna böngészése, vagy csatlakozni lehet a közösségi hálózatokhoz. A Smart tévékészülék továbbá lehetővé teszi a korábban sugárzott tévéműsorok tartalmából választani, úgyhogy megnézhetők pl. a tévében előző napon közvetített filmek, amelyekről lemaradtunk.

A leghaladóbb technológiákat kihasználó Smart tévékészülékek képesek felhasználójuknak nyújtani egyéb kiváltságokat is, pl. beszéddel, vagy mozdulatokkal történő vezérlést. Smart tévékészülékek kaphatók alacsonyabb árkategóriában is, tehát hozzáférhetők majd minden vevő számára. Viszont természetesen fontos megfontolni, hogy az „okos“ tévékészülék funkcióit valóban ki fogjuk-e használni, mivel azok jelenlétét a tévékészülékben persze meg kell fizetni, és nemegy felhasználó azokat mégsem használja.

Tévékészülék elhelyezése

Manapság a lapos képernyők lehetővé teszik a tévékészülék elhelyezésének több variánsát, mint azelőtt a méretes elődjeik idejében. Rátehetők egy kisszekrényre, vagy mondjuk felakaszthatók a falra, az üzletekben pedig kaphatók hozzájuk még állítható tartókonzolok is. A tévékészülék elhelyezése is megkövetel bizonyos szabályokat – tehát mi szerint válasszuk ki a megfelelő helyet?

Falra, vagy kisasztalra?

A választás természetesen nagymértékben függ ízlésünktől. Jó lesz viszont lemérni pl. a tévékészülék súlyát is. A nehezebb modelleket biztonságosabb letenni egy kisasztalra, ami ráadásul a lakószobabútor-garnitúra részét is képezheti. Amennyiben a helyiséget egységes stílusban szeretnénk berendezni, egy lakószobabútor-garnitúra megvásárlása lehetőséget ad a lakószobabútor összehangolására, egyben ahhoz tervezhető a megvásárlandó ülőgarnitúra kinézete is.

Milyen magasra?

A háztartásokban a tévékészüléket leggyakrabban a lakószobában fedezhetjük fel, de gyakran található a hálószobában vagy a konyhában is. Ennek a ténynek van leginkább a legnagyobb súlya a tévékészülék elhelyezési magasságát illetően. Míg a lakószobában az emberek a leggyakrabban leülve pihennek, a hálószobában inkább fekszenek, a konyhában pedig állva szorgoskodnak. Ehhez lesz jó idomítani a tévékészülék pozícióját is – mindegyik esetben jó lesz a szemmagasságot figyelembe venni (a tévékészülék közepe), esetleg azt tehetjük néhány centiméterrel lejjebb is. Tévét semmi esetre nem lenne szabad hátra hajolva nézni.

Ablakok

A tévékészüléket nem jó az ablak melletti falfelületre felakasztani, ideálisnak nem mondható a szemben lévő fal sem. Az első esetben az ablakból beáradó fény elvakít, a második esetben pedig a szemben lévő ablakból ráeső fény tükröződni fog a képernyőn. Ha nincs más lehetőség, ajánlatos legalább megfelelő redőnyt vagy függönyt választani.

A jövő tévékészüléke

A televíziós technológiák szakterülete szakadatlanul fejlődés alatt van, és az egyes gyártók gyakran egymást megelőzve rukkolnak ki valamilyen újdonsággal. Némely közülük inkább a „marketinges trükkök“ közé sorolható, némely elgondolás viszont valóban forradalmian áttörőnek tartható. A televíziós technika legutóbbi nagyvásárján megjelent több ötlet is, milyen irányban léphet tovább a televízióban felhasználható műszaki eljárások fejlődése.

MicroLED moduláris tévékészülék

A dél-koreai Samsung vállalat bemutatta MicroLED technológiával működő, úgynevezett moduláris tévékészülékét. Egy korszakalkotó ötletről van szó, amelynek alapelve, hogy a vásárló megvesz tetszés szerinti mennyiségű négyzet alakú, keretnélküli LED panelt, amelyekből aztán otthon mozaikszerűen összeállítja a számára legmegfelelőbb kialakítású képernyőfelületet, akár saját elképzelés szerinti alakzatban. Az egyes panelek között a hézagok szinte észrevehetetlenek. Mihelyt a panelek egymáshoz kapcsolódnak, képkivetítésnél már a mesterséges intelligencia veszi szárnya alá az egyes alkotórészek összehangolását.

Ezzel a módszerrel összeállíthatunk egy óriásméretű tévékészüléket, gyakorlatilag akár a lakószoba egyik teljes falfelületén. Sőt, a Samsung társaság bemutatta „The Wall” (lefordítva: Fal) elnevezésű elméletét, amely egy valóban lélegzetelállítóan nagy méretű, 219″ képernyőátmérőjű képernyő. Ha valaki megvásárol nagy számban paneleket, az nem jelenti azt, hogy valamennyinek a televíziós képet szükséges produkálnia. A lehetőségek egyike, hogy a panelek egy része tévékészülék gyanánt fog szolgálni, a többi pedig kivetít a falra egy álombeli tájat, illetve saját elképzelés szerinti környezetet, az aprólékos kiegészítőket is beleértve.

Ennek a technológiának egy nagy előnye természetesen a variabilitás. Ráadásul, hogyha pl. a tévékészülék egy része megsérül, a konkrét panel egyszerűen lecserélhető egy új darabra, nem megy tönkre a teljes berendezés. Ráadásul, a mesterséges intelligencia a képernyő mérete alapján képes a képfelbontást hozzáidomítani, összeszámolja az egyes képpontokat, és így élvezhetjük pl. a magasfokú 8K minőséget is. Az egyes panelek nem tartalmaznak szerves alkotóelemeket, úgyhogy a gyártó nyilatkozata szerint nem fenyeget a képkiégés veszélye (nem csökken a képkivetítés minősége).

Kihúzható tévékészülék

Egy olyan régen óhajtott technológiára, amikoris a tévékészülék egy speciális állványból bukkan elő, az utóbbi időben fókuszál az LG cég, amely arra készül, hogy piacra dob egy 65 hüvelykes verziót. Viszont kezdetben leginkább egy kegyetlenül drága variánsról lesz szó, ami futurista és modern villák, illetve lakások dizájn-kiegészítő eleme lesz.

A kihúzható képernyő egy kocka alakú boxba van elrejtve, ami – ha épp nem akarunk tévét nézni – szolgálhat bútordarab gyanánt is. A térséget tehát nem zavarja a leállított vagy falra függesztett klasszikus tévékészülék. Mihelyt szeretnénk tévét nézni, a kockából előbukkan a speciális, szerves alkotórészeket tartalmazó OLED panel. További előny az a tény, miszerint a kihúzás mértéke szabályozható, amivel a képernyő 21:9 méretaránya megváltoztatható 16:9 arányra. Ezzel búcsút mondhatunk az oldalsó sötét sávoknak.

Lézertechnológiás tévékészülék

Az úgynevezett lézertechnológiás tévékészüléket a Hisense társaság mutatta be. Ez tulajdonképpen nem is tévékészülék a szó szoros értelmében, inkább egy alaposan kidolgozott, nagyteljesítményű kivetítő, a kép egy speciális panelen van megjelenítve. A cég jelenleg egy három lézeres verziót alakított ki. Az egész kivetítő berendezés a panelhez közel van elhelyezve, annak alsó felén közvetlenül előtte, tehát így beépíthető pl. az asztalba. Ráadásul, a berendezés használható a tükrös felületű panel nélkül is, ki lehet vetíteni közvetlenül a falra vagy bármilyen felületre is, csak alacsonyabb minőségben. Egyelőre még egy aránylag drága berendezésről van szó. Szakemberek véleménye szerint, ez a technológia valószínűleg le fog maradni a két – fentebb tárgyalt – másiktól. Ilyen kialakítás a jövőben leginkább hordozható készülékeknél érvényesülhet – gépkocsikban stb.


Szerinted hasznos volt ez a cikk?
Visszajelzéseidet örömmel fogadjuk.

Tévékészülékek
Átlagos értékelés 4.4 az 22 szavazatból